Minden vizsgatárgy részletesen kifejtve, motortan nélkül.
Magyarországon a legfontosabb légterek vitorlázóként a C, D (ellenőrzött, rádió/transzponder kell) és az F, G (nem ellenőrzött).
A vitorlázógépre három fő erő hat: Felhajtóerő (Lift), Súlyerő (Weight) és Ellenállás (Drag). Mivel nincs motor, a vonóerőt a súlyerő haladásirányú komponense adja (ezért merülünk folyamatosan).
Átesés: A kritikus állásszög (kb. 15-18 fok) túllépése. A levegő nem tudja követni a szárny profilját, a határréteg leválik, a felhajtóerő drasztikusan csökken.
Vigyázat: Az átesési sebesség (Vs) fordulóban megnő a centrifugális erő (terhelési többes, 'g') miatt!
Dugóhúzó: Aszimmetrikus átesés, a gép pörögve zuhan.
Kivétel: Oldalkormány a forgással ELLENTÉTESEN ütközésig + Botkormány ELŐRE az átesés megszüntetéséhez.
A modern vitorlázógépek kompozit (üveg/szénszál és műgyanta) anyagból készülnek. Rugalmasak és nagyon sima a felületük (lamináris áramlás fenntartása miatt). Kerülni kell a tűző napon a túlmelegedést (gyanta meglágyul).
Adiabatikus folyamatok: A felemelkedő levegő kitágul és lehűl.
Száraz adiabata: 1°C / 100m.
Nedves adiabata (felhőben): ~0,6°C / 100m (a kicsapódó pára hőt ad le, ami fűti a buborékot).
A repülésben a Föld térképe a Földrajzi Északhoz (True North) igazodik, de az iránytű a Mágneses Északot (Magnetic North) mutatja. A kettő közti különbség a Variáció (Mágneses elhajlás).
Kötélszakadás vészhelyzetek:
Gyakori veszély, ha a vitorlázó túl magasra emelkedik a vontatógéphez képest (ráemeli a vontatógép farkát). Ha a vontató orra emiatt lebukik, a vitorlázónak azonnal ki kell oldania!
A VHF (nagyközepes frekvencia) sávot használjuk, ami látóhatárig terjed (hegyek, dombok blokkolják a jelet).
Kattints a fekete dobozokra a helyes válasz megjelenítéséhez! Ne lesd meg előre!